Now, you're not allowed to have a beer over here until you're 21 but you allowed to go to a camp and be molded and be taught different ways to change yourself. That just doesn't sit comfy with me.
Na, itt a második rész is a BBC Three jó kis dokumentumsorozatából és a női elítéltek után most egy sokkal kényesebb és szerintem érdekesebb téma került terítékre. Mégpedig a gay conversion therapy, ami egy vitatott módszer arra, hogy valakit, aki vonzódik az azonos neműekhez, a "jó" útra tereljék, azaz hogy felvegye a heteroszexuális életmódot.
Először is a formáról. Stacey jó dokumentumfilmes módjára a kívülálló pozícióját veszi fel és nem igazán próbálja befolyásolni az interjúalanyait, persze néha (mint ahogy fenn is látható) azért elmondja a véleményét. Hihetetlenül jó, hogy mennyire körbejárja a témát. Megkérdez fiatalokat, akik részt vesznek a terápiában, idősebbeket, akik SSA-jük (same-sex attraction) ellenére házasok és gyerekeik vannak, és persze olyanokat is, akik megpróbálkoztak a dologgal, de nem jártak sikerrel és boldog homoszexuális párkapcsolatban élnek. Stacey módszere igazán hatékony, mindent megtesz, hogy kivesézze a témát és leásson a problémakör gyökeréhez.
Nagyon jól van felépítve a rész, egyre többet tudunk meg erről a kissé underground világról, amelyben a szexuális orientáció megváltoztatása a legfőbb cél. Stacey szépen vezet minket végig egy úton és közben mindent megmutat, aminek köze van a témához. Hihetetlenül hatásos a módszer megalkotójával készült interjú és a 17 éves Skylar története, akit konzerzatív vallású szülei kényszerítenek terápiára úgy, hogy fiatalkorából kifolyólag még maga is alig érti az érzéseit.
Most pedig jöjjön a tartalom és a személyes véleményem. Azt hiszem, Stacey azt a következtetést szeretné velünk levonatni (ennek egy részét ki is mondja), hogy bár a gay conversion therapynek nincs tudományos alapja és az eredményessége is csak 30-35%-os, az embereknek a vallás és a társadalmi nyomás miatt van rá igényük. Rengetegen vannak, akik csak úgy tudnak magukkal békében élni, ha heteroszexuálisok, és ezzel a módszerrel fel tudnak építeni maguknak egy világot, amelyben nem jelent problémát, ha homo- vagy biszexuálisként heteroszexuális életet élnek. Mert a hit minden, főleg Amerikában.
Amivel viszont nagyon nem értettem egyet. Mivel az elvrendszerükbe az nem fér bele, hogy a homoszexualitás születéstől kezdve megvan az emberben, gyermekkori traumákra fogják a kialakulását és ennek gyökerét a gyerek és az azonos nemű szülő közötti rossz kapcsolatban látják. Ez viszont azzal jár, hogy hatalmas bűntudat alakul ki a szülőkben, ami érzelmi traumához vezet. Ezzel gyakorlatilag áthárítják a felelősséget a gyerekről a szülőre (legtöbbször apára), amit egyértelműen helytelennek tartok.
Nagyon jó kis rész volt, eléggé ismeretlen terület szépen körbejárva és objektívan megvizsgálva, úgyhogy simán 9/10 és várom a következő rész(eke)t!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.